Mióma

Mióma leggyakrabban a 35. életév után fejlődik ki, és csak ritkán azt megelő-

zően. A változókorra (más néven menopauza vagy klimax) a nők legalább felénél eltérő számú és méretű mióma van jelen. A miómák, azaz méh fibroid

tumorai, a méh (uterus) izomrétegében, az úgynevezett miometriumban

alakulnak ki. A miómák igen lassan növekednek a méh falában vagy felszínén, és kötőszövetből, valamint simaizomszövetből állnak. Méretük igen változó,

lehetnek néhány milliméteresek, de akár a hasüreg jelentős részét is kitölthetik.

Kialakulásának oka

A miómák kialakulásának pontos mechanizmusa és a növekedés ütemét befolyásoló

tényezők ma még nem teljesen ismertek. Valószínűsíthető, hogy a genetikai

tényezők mellett hormonális háttere is van. Leginkább a petefészek rendellenes

működésével hozzák kapcsolatba és többek között az ösztrogén, illetve a progesz-

teron szintjének ingadozására vezethető vissza. Erre utal, hogy menopauzában

a petefészek eltávolításával vagy változókor mesterséges gyógyszeres előidé-

zésével a daganatok növekedése megáll, mérete csökken.

A miómák típusai

Az intramurális (1) miómák a méh falában helyezkednek el.

Ez a leggyakoribb típus. A szubszerózus (2) miómák a méh

felszínén találhatók. Kivételes esetekben előfordulhat,
hogy vékony kocsánnyal kapcsolódnak a méhhez.

Ilyenkor kocsányos szubszerózus (3) miómáról beszélünk.

Ez a fajta mióma elcsavarodhat a kocsány körül, és erős

fájdalmakat okozhat. A szubmukózus (4) miómák a méhnyál-

kahártya alatt helyezkednek el, és a méhűr felé növekednek.
Ezáltal megváltoztatják a méh alakját és méretét.
A szubmukózus miómák is rendelkezhetnek kocsánnyal (5).

A miómák tünetei

A miómák gyakran tünetmentesek, felfedezésük sokszor véletlenül

történik, például nőgyógyászati szűrővizsgálat vagy ultrahangos vizsgálat

során. A panaszok megjelenése és súlyossága elsősorban a miómák

elhelyezkedésétől és méretétől függ. A szubmukózus miómák súlyos

 menstruációs panaszokat okozhatnak, és a ciklus közbeni vérzések is

gyakoriak. Az erős vérzések hosszabb távon sápadtsággal, fáradtsággal

és általános levertséggel párosuló anémiát (vérszegénységet) okozhatnak.

Az intramurális miómák gyakran görcsös fájdalmakkal járnak, különösen

a havivérzések során. A különösen nagyméretű miómák alhasi feszítő

érzést okozhatnak, hólyagpanaszokkal kísérve.

 

Lehetséges tünetei: a has térfogatának feltűnő növekedése, gyakori

vizelési inger és/vagy vizeletürítési zavarok, székrekedés. Az elváltozások

fájdalmas nemi aktust, meddőséget, terhességi szövődményeket vagy vetélést is előidézhetnek.

A mióma kezelése

A megfelelő kezelési módszer megválasztásához mindenképpen nőgyógyász szakemberrel kell egyeztetni, mely során az alábbi tényezőket is figyelembe kell venni: a miómák mérete és elhelyezkedése, növekedésének sebessége, a panaszok típusa, erőssége és gyakorisága vagy a fájdalomérzet.

 

Tünetmentes mióma esetén elégséges lehet a rendszeres nőgyógyászati és ultrahangos ellenőrzés. A panaszokat okozó miómák kezelésére alapvetően kétféle, sebészeti vagy gyógyszeres eljárás alkalmazható.

 

Műtéti eljárások

Évente az EU-ban körülbelül 300 ezer sebészeti beavatkozás történik a miómákkal kapcsolatban, ezek közül megközelítőleg 230 ezer a méh eltávolításával jár. A mióma kezelésében továbbra is a hiszterektómia (a méh eltávolítása) a leggyakrabban alkalmazott sebészeti beavatkozás. (Ez a műtét a hasüreg felnyitásával vagy a hüvelyen keresztül végezhető el. Napjainkra a nyitott hasi műtét azonban igen ritkává vált, szinte kizárólag igen nagyméretű miómák esetén alkalmazzák.) Ha a beteg azonban még szeretne gyermeket, akkor ez az út nem járható.

 

A mióma enukleálása (izolált eltávolítása) esetén a méh megmarad, csupán a miómát távolítják el. Ennek előnye, hogy a beteg még vállalhat gyermeket, mivel továbbra is termékeny marad. A műtétet követően azonban újra kialakulhatnak miómák. Az enukleálás alkalmazhatósága a miómák elhelyezkedésétől, méretétől és számától függ. A méh ürege felé növő elváltozásokat, amelyek a meddőségért vagy a vérzés-zavarokért felelősek méhtükrözés (hiszteroszkópia) segítségével lehet eltávolítani, a hasüreg felé növőket, illetve a méh falában lévőket hasi tükrözéssel (laparoszkópia).

 

Gyógyszeres kezelés

Lehetőség van a miómák okozta tünetek gyógyszeres kezelésére is.

 

 

 

A miómák a nőgyógyászatban előforduló

leggyakoribb jóindulatú daganatok,

melyek a fogamzóképes korú nők mintegy

20-25%-át érintik.

További részletes információért,

kérjük forduljon nőgyógyászához!